互联网新闻信息服务备案许可证号：4510020090002
A sztrájk munkaviszonyban álló munkavállalók csoportosan végrehajtott munkabeszüntetése. Célja a bérek emelése, a k?rülmények javítása (például: munkahelyi kedvezmények elérése, a munkarend elviselhet?vé tétele, a kollektív szerz?dés meger?sítése) vagy más szociális jog kivívása. Nyomásgyakorlás céljából szokás a sztrájk kilátásba helyezése is. A politikai sztrájk célja a kormányzati d?ntések befolyásolása.
Etimológia
[szerkesztés]A ?sztrájk” szó angol eredet? (strike), német k?zvetítéssel került a magyar nyelvbe. Franciául grève, spanyolul huelga. Magyar megfelel?je a ?munkabeszüntetés”.
Formái
[szerkesztés]
A sztrájk számos formája kül?nb?ztethet? meg:
- munkalassító
- túlzottan el?írásszer? vagy pedig megszakításos
- ül?sztrájk
- általános (ha a gazdaság munkavállalóira általában kiterjed)
- teljes sztrájk (egy adott szektor dolgozóinak munkabeszüntetése)
- vadsztrájk (akkor is jogszer? a sztrájk, ha nem a szakszervezet áll m?g?tte, hanem az alkalmazottak szervezik azt)
- védekez?, illetve támadó sztrájk (elbocsátásokra vagy egyéb munkaadói lépésekre válaszként t?rténik a munka beszüntetése vagy azt megel?zend?en)
- harci
- figyelmeztet? (a figyelmeztet? sztrájk esetén csak átmeneti a munkabeszüntetés, és kilátásba helyezik a valódi, azaz a harci sztrájkot)
- demonstrációs sztrájk (a munkavállalók úgy tiltakoznak, hogy a munkavégzés k?zben nem áll le).
Jogszer?ség
[szerkesztés]
Fontos, hogy a sztrájk alatt a munkaviszony szünetel, tehát a dolgozónak nem kell munkát végeznie, a munkaadó pedig erre az id?tartamra értelemszer?en nem fizet számára bért. A két félnek a sztrájk során is együtt kell m?k?dnie. Mivel a sztrájkban való részvétel (vagy akár annak szervezése) jogszer?, ezért a munkavállaló ilyenkor a munkaviszonyból ered? k?telezettségét nem sérti meg, tehát utólag vele szemben emiatt semmiféle intézkedésre nem kerülhet sor. Másfel?l azt is figyelembe kell venni, hogy azokat a dolgozókat, akik nem vesznek részt a munkabeszüntetésben, a munkavállaló k?telezheti a sztrájkolók munkak?réhez tartozó feladatok ellátására, illetve rendkívüli munkavégzést is elrendelhet a részükre.
A sztrájkjog Magyarországon
[szerkesztés]Magyarországon az Alkotmány[1] és az azt k?vet? Alapt?rvény[2] is r?gzíti a sztrájkjogot, és a vonatkozó sztrájkról szóló t?rvényt[3] 1989-ben fogadták el. A t?rvény kimondja: a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – az e t?rvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga. A jogszabályok világosan r?gzítik a sztrájkhoz kapcsolódó ?nkéntességet: a munkabeszüntetésre nem k?telezhet? senki, és arra sem lehet kényszeríteni senkit, hogy a jogszer? sztrájkot befejezze.
A sztrájkhoz f?z?d? jogokról A munka t?rvényk?nyve is rendelkezik.[4] Kimondja például, hogy sztrájk kezdeményezhet?, ha a felek k?z?tt a vitatott kérdést érint? egyeztet? eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztet? eljárás a sztrájkot kezdeményez? félnek fel nem róható okok miatt nem j?tt létre. Az egyeztetés alatt is sor kerülhet munkabeszüntetésre, ám csak egyszeri alkalommal, kétórás id?tartamra.
Korlátai
[szerkesztés]A magyar t?rvény szerint nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres er?knél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatásban dolgozók esetében pedig a kormány és a szakszervezetek megállapodásában r?gzített egyes szabályok mellett kerülhet sor munkabeszüntetésre. A k?zlekedési, távk?zlési dolgozók, valamint az áram, víz, gázszolgáltatók esetében akkor kerülhet sor munkabeszüntetésre, ha a lakosság számára az elégséges szolgáltatást még a sztrájk k?zben is tudják biztosítani. (Sajnos nem tér ki az elégséges szolgáltatás részletesebb kifejtésére, és elmaradása esetén annak szankcionálására sem.)
bár a sztrájkt?rvény módosításához 2/3-ados t?bbség szükséges, nem lapíthatnak tovább a politikai szerepl?k, olyan módosításra volna szükség, amely továbbra is tiszteletben tartja a sztrájkolók jogát, de védi a vétlen lakosságot és a munkavállalókat
Sztrájk akkor sem indítható, ha érvényes kollektív szerz?dés megváltoztatására irányul, ha a munkabeszüntetés veszélyeztetné az életet, a testi épséget vagy a k?rnyezetet, elemi kár elhárítását gátolná, és természetesen jogellenes az alkotmányba ütk?z? cél érdekében indított sztrájk is.
A Nemzetk?zi Munkaügyi Szervezet (ILO) nem ismeri el a sztrájkjogot politikai érdekek érvényesítésére.
Egyes országokban a sztrájk általában tilos, más országokban csak bizonyos foglalkozások ?z?it (például katonákat, rend?r?ket, t?zoltókat) tiltanak el a sztrájktól.
T?rténete
[szerkesztés]
Az els? dokumentált sztrájk az ókori Egyiptomban t?rtént, III. Ramszesz fáraó idején, i. e. 1160 k?rül. Korábban is voltak hasonló események, de ezekr?l nem maradt fenn leírás, csak utalás. A legkorábbi ilyen Hufu korára tehet?, az i. e. 26. századra. Magyarországon el?sz?r a besztercebányai ?tv?smunkások sztrájkoltak 1525-ben, ?ket a kolozsvári ?tv?scéh legényei k?vették 1573-ban és 1576-ban.
Az ókori ipari m?helyekben, majd a k?zépkorban is el?fordultak munkabeszüntetések a céhes ipar s még inkább a manufaktúrák keretében, a sztrájkok igazi jelent?sége a kapitalizmus korában, a gyárak megjelenése, a nagyüzemi proletariátus kialakulása után, a 18. század végén és a 19. század elején bontakozott ki. Kezdetben a munkások ?szt?n?s tiltakozásának eszk?ze volt a kizsákmányolás n?velése ellen, kés?bb a szakszervezetek irányításával céltudatosan és szervezetten zajlott le. Eleinte csak egy üzemen, majd egy városon belül egy-egy meghatározott iparágra terjedt ki és t?bbnyire gazdasági jelleg? volt. Az 1830 - 1840-es években a legfejlettebb t?késállamban, Nagy Britanniában jelentkeztek el?sz?r a választójog megadásáért vívott politikai sztrájkok a chartista mozgalom keretében, amelyek aztán minden fejlettebb államban tért hódítottak. Sokan a mexikói forradalom k?zvetlen el?zményeinek tekintik az 1906-os cananeai és az 1907-es Río Blancó-i sztrájkokat.[5][6] A szociáldemokrata, illetve a szocialista pártok a 19. század végén és a 20. század elején t?bb államban szerveztek politikai sztrájkot. Miután az általános sztrájknak mint a fegyveres felkelés el?készületének szerepe az 1905-1907-es orosz polgári demokratikus forradalom során kibontakozott, a jobboldali szociáldemokrata igyekezett visszatartani a proletariátust az általános sztrájktól. Oroszországban az els? világháború idején, az 1916-os és az 1917 eleji nagy sztrájkok a t?megek háborúellenességét és forradalmi hangulatát juttatták kifejezésre. 1917 nyarán egymást k?vet? hatalmas sztrájkok a bolsevikok politikáját támogatták az Ideiglenes Kormány ellen. Az 1917-es októberi orosz forradalom hatására világméretekben addig a legnagyobb sztrájkhullám bontakozott ki. Ezek k?zül a legjelent?sebbek voltak az 1918 januárjában Ausztriában és Magyarországon, 1918 novemberében Németországban 1919 elején Olaszországban lezajlott általános sztrájkok és az általános vasutas sztrájk 1920-ban Franciaországban. A két világháború k?z?tti id?szakban, amikor a sztrájkok szervezésében és vezetésében már jelent?s szerepük volt az októberi szocialista forradalom után alakult új típusú forradalmi munkáspártoknak, legnagyobb szabásúak az 1926-os angol általános, az 1925-1926-os hongkongi, az 1934-es franciaországi sztrájkok voltak. Jóllehet a fasiszta államok korlátozták vagy megszüntették a munkások jogát, egyes a fasiszták megszállása alatt álló államokban - mint pl. Hollandiában - nagyméret? hitlerista-ellenes t?megsztrájkok zajlottak le. A második világháború után széles k?r? sztrájkmozgalom bontakozott ki a vezet? imperialista országokban, az USA-ban (acélipari sztrájkok) és Nagy-Britanniában is. Belgiumban és Olaszországban országos méret? t?megsztrájkok zajlottak le, rendkívül jelent?s volt a t?bb milliós t?megeket megmozgató japán politikai általános sztrájk 1960-ban, valamint 1962-ben a francia általános sztrájk, amely a fasizmus er?inek megfékezésére irányult. Jelent?s sztrájkok zajlottak le 1962-ben Spanyolországban, Portugáliában és Brazíliában is.
Magyarországon
[szerkesztés]Magyarországon is már a feudalizmus idején került sor munkabeszüntetésekre a bérmunkásként dolgozó bányászok és céhlegények k?rében. (ilyen volt az 1525–1526-os besztercebányai bányászok, kés?bb 1848 áprilisában a pesti céhlegények sztrájkja.) A szabadságharc leverését k?vet? abszolutizmus idején, majd a kiegyezés (1867) után a bányászok f?leg a kisiparban dolgozó segédek és kisebb t?késüzemek munkásainak sztrájkjaira került mind gyakrabban sor. (1861: nyomdászok, 1863: Drasche téglagyár, 1868: vasútépít? munkások stb.) Az Els? Magyar Gépgyárban 1870-ben 10 órás munkaid?ért indított sztrájkot a t?kések gyermekmunkásokkal t?rték le. Az 1871. tavaszi és nyári sztrájkmozgalom jóformán minden szakma segédeire kiterjedt a céhek elt?rlésére irányuló f?k?veteléssel. A gyári munkások (malom, vagon-, fegyvergyár) a letartóztatott vezet?k szabadon bocsátásáért léptek sztrájkba. Ezek a sztrájkok még spontán jelleg?, elszigetelt megmozdulások voltak, 1871-ben már a kialakuló munkásosztály szolidaritása is megnyilvánult.
A t?kések és az állami szervek kezdett?l fogva igyekeztek gátolni a sztrájkmozgalom kibontakozását. A céheket elt?rl? 1872. évi ipart?rvény jogellenesnek mondta a k?z?s munkabeszüntetés céljából t?rtént ?sszebeszéléseket. Az 1884. évi ipart?rvény pedig büntetend? cselekménynek min?sítette. Ez a rendelkezés (1922-ben meger?sítve) a felszabadulásig érvényben volt. 1880-ban megtiltották a sztrájkolók segélyezését, a sztrájkalap létesítését is. A burzsoá f?ldesúri büntet?t?rvényk?nyv a k?zhivatalnokok sztrájkjait a hivatali k?telesség megtagadása címén büntette. Az 1880-as évek sztrájkmozgalmait a pécsi bányászok sztrájkja indította meg (1882), 1889-ben a hadfelszerelési gyárak munkásainak sztrájkjával zárultak. 1890-t?l a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a meger?s?d? szakszervezeti mozgalom segítségével a sztrájkok szervezettebbé váltak. Ebben az id?ben újból és újból fellobbant a mez?gazdasági munkások sztrájk mozgalma. Megtorlásul és megel?zés céljából az 1898-ban hozott t?rvény kimondta, hogy karhatalommal kell a munkát megszüntet? munkavállalót visszavinni a birtokoshoz.
Az imperializmus magyarországi viszonyai k?z?tt a sztrájkmozgalom a forradalmi hullámok idején érte el csúcspontját és egyre gyakrabban és határozottabban ?lt?tt politikai jelleget (1915, 1907, 1912). Az 1917-es októberi orosz forradalom hatására kibontakozott sztrájkhullám két nagy általános politikai t?megsztrájkra vezetett 1918 januárjában és júniusában. általános sztrájk jelezte 1918. október 31-én a magyarországi polgári demokratikus forradalmat gy?zelemre viv? munkásosztály erejét is. 1919. március 20-án a nyomdászok sztrájkokkal k?vetelték t?bbek k?z?tt a letartóztatott kommunista vezet?k szabadon bocsátást.
A Tanácsk?ztársaság bukása után a Horthy rendszer terrorintézkedésekkel, t?rvényhozás útján, a fontosabb vállalatok (f?leg a szénbányák) katonai igazgatás alá helyezésével igyekezett elejét venni a sztrájkoknak, illetve - a k?vetelések teljesítése nélkül vagy minimális teljesítésükkel - miel?bb beszüntetni azokat. Mindennek ellenére már 1919. szeptember 6-án sztrájkba léptek a tatabányai vidék bányászai, és csak fegyveres harcban (amelynek 7 bányász esett áldozatul) tudták a csend?r?k a bányába kényszeríteni ?ket. 1920-ban 15 bányatelepen 7 sztrájk alkalmával 17 000, 1922-ben 33 bányatelepen 11 sztrájkban 25 070, 1924-ben pedig 103 telepen 67 sztrájkban már 46 200 bányász sztrájkolt. Az ellenforradalmi rendszer idején az SZDP és a szakszervezetek jobboldali vezet?inek munkásáruló tevékenysége ellenére jelent?s sztrájkokra került sor. Az illegális KMP szervezetének megszilárdulásával fokozódott a sztrájkok szervezésében a kommunista befolyás. A sorozatos bányász sztrájkok k?zül kiemelkedik a salgótarjáni bányászok és bányászasszonyok éhségfelvonulása 1926. április 27-én, a pilisv?r?svári bányászok éhségfelvonulása 1928 decemberében, a pécsi bányászok f?ld alatti sztrájkja 1934-ben, a vasasok harcai k?zül jelent?sebbek az 1922. évi 5 hetes sztrájk, a csepeliek (18 000 vasmunkás) 1927. évi sztrájkja. Nehezebbé váltak a sztrájkmozgalmak a nagy gazdasági világválságot k?vet? munkanélküliség idején. 1935-ben a sztrájkok is hozzájárultak ahhoz, hogy a munkásosztály meg tudja akadályozni G?mb?s Gyula - az SZDP jobboldali vezet?inek támogatásával készült - tervét a szakszervezetek feloszlatására. Az 1930-as években a legjelent?sebb a nagy épít?ipari sztrájk volt. 1935-ben, melynek vezet?i k?z?tt jelent?s helyet foglaltak el a kommunisták. A második világháborúra való felkészülés során Teleki Pál által 1939 szeptemberében hozott t?rvény a kivételes hatalomról, majd az 1941-ben életbe lépett honvédelmi munkaszolgálat rendkívül nehézzé tette a sztrájkok szervezését. Ennek ellenére ismételten sor került sztrájkokra (1942-ben a mez?gazdasági munkások, 1943-ban a csepeliek, 1944-ben a pécsi bányászok sztrájkoltak), s az 1944 végi kiürítési parancsokat megtagadó akciók (Diósgy?r, Csepel, Gy?r, stb.) lényegükben általános sztrájkok voltak.
Az új kommunista diktatúra a sztrájkot, az autonóm munkásszervez?dést er?sebben üld?zte, mint azt korábban bármikor tették. A névleges munkáshatalom, az állítólagos ?munkásállam” nem ismerhette el, hogy rajta kívül és vele szemben létezik ?nálló munkásérdek, érdekképviselet.
Az 1956-os októberi forradalom, a fegyveres felkelés szétzúzása után a munkástanácsok igyekeztek sztrájkokkal folytatni az utóvédharcot az újraszervez?d? kommunista hatalom ellen.
A rendszerváltás után, a piacgazdaság kibontakozásával ismét megjelentek a munkabeszüntetések Magyarországon. T?bbnyire bányászok, pedagógusok, k?zlekedési dolgozók, állami alkalmazottak demonstráltak így. Ugyanakkor a szakszervezetek bizalmi válsága, a nagyvállalatok megsz?nése, a multinacionális t?ke megjelenése és ereje, a munkások tapasztalatlansága, a sztrájkhagyományok és a sztrájk kultúra és a kollektív szolidaritás hiánya, az er?s individualizmus és a civil társadalom gyengesége miatt világviszonylatban mérve nagyon kevés sztrájk t?rténik Magyarországon.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1949. évi XX. t?rvény
- ↑ Magyarország Alapt?rvénye (2011. április 25.) XVII. cikk (2) bekezdés
- ↑ 1989. évi VII. t?rvény
- ↑ 2012. évi I. t?rvény
- ↑ Luis Enrique Moguel Aquino: Cananea: Balas contra piedras, piedras contra balas (spanyol nyelven). INEHRM. [2014. május 13-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 12.)
- ↑ Roberto Espinosa de los Monteros: Río Blanco: crónica de un movimiento obrero textil (spanyol nyelven). INEHRM. [2014. május 14-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 12.)
További információk
[szerkesztés]
- Sztrájk.lap.hu – Linkgy?jtemény
- Sztrájkt?rvény Magyarországon
- Sztrájk szervezésével kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlás született – Jogifórum.hu, 2006. július 12.
- Berki Erzsébet: Sztrájkok és más k?zvetlen akciók a kilencvenes években Magyarországon Archiválva 2009. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
- Kajtár Edit: Magyar sztrájkjog a nemzetk?zi és az európai szabályozás fényében PDF
- Vasas Szakszervezet: A sztrájkjog és annak alkalmazása a munkahelyeken[halott link] PDF