台湾当局回应将在南海太平岛进行演习：未有定案

Reza Pahlavi
Perzsia sahja
Uralkodási ideje
1925 – 1941
El?dje	Ahmad
Utódja	Mohammad Reza Pahlavi
Uralkodóház	Iráni Császárság
Született	1878. március 15. Alasht
Elhunyt	1944. július 26. (66 évesen) Johannesburg
Nyughelye	Reza Shah Mausoleum
édesapja	Abbas Ali Khan
édesanyja	Noush-Afarin
Házastársa	Tadj ol-Molouk of Iran Mariam Savadkukhi Turan Amirsoleimani Esmat Dowlatshahi
Gyermekei	Hamdamsaltaneh Pahlavi Ahmad Reza Pahlavi Mohammad Reza Pahlavi iráni sah Asraf Pahlavi Fatemeh Pahlavi Shams Pahlavi Abdul Reza Pahlavi Prince Ali Reza Pahlavi Golám Reza Pahlavi Hamid Reza Pahlavi
Reza Pahlavi aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Reza Pahlavi témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Reza Pahlavi (perzsául ??? ?????; Perzsia, Szavádkuh, 1878. március 16. – Dél-afrikai Unió, Johannesburg, 1944. július 26.) Perzsia (Irán) sahja (uralkodott 1925. december 15-ét?l 1941. szeptember 16-áig), a Kádzsár-dinasztia hatalmának megd?nt?je volt. Katonatisztb?l vált brit támogatással hadügyminiszterré, minisztereln?kké, végül Ahmad sah lemondatásával magát neveztette ki uralkodóvá. Példaképe, Kemal Atatürk nyomdokain haladva diktatórikus eszk?z?kkel próbálta meg végbevinni országa modernizációját. Németbarátsága miatt 1941-ben brit és szovjet csapatok támadták meg Iránt, a sahot pedig lemondatták fia, Mohammad Reza javára. Az els? Pahlavi szám?zetésben halt meg.

Neve

Perzsiában Reza vezette be a k?telez? vezetéknév-használatot, addig ez csak az arisztokrata családok sajátja volt. Ennek megfelel?en amikor világra j?tt az alacsony sorból származó gyermek, el?sz?r Reza Szavádkuhinak (????????) nevezték szül?f?ldjér?l. Kés?bb, amikor tiszt lett a perzsa hadseregben, a rangjel?l? szócska tapadt a nevéhez, így lett Reza kán (???), majd rangemelkedésével Reza kán mirpandzs (??? ??????). Hadügyminiszterként a Reza kán szardár szepáh (????? ????) nevet viselve. Sahhá (???) el?lépve, 1925-ben d?nt?tt úgy, hogy a Pahlavi (?????) nevet veszi fel, ami egyfel?l a k?zépperzsa nyelvre utal, másfel?l jelentése: h?si, dics?, archaikus. Uralkodása alatt Reza sah Pahlavinak nevezték, nevébe integrálva rangját is.

Ifjúsága, katonai karrierje

Apja, Abbász Ali Hán a mázandaráni tartományi hader? ezredese, édesanyja pedig Iránban él? azeri volt. Tizen?t éves korában ? maga is katonának állt: el?sz?r a mázandaráni ezredben, majd 1900-tól az ország elit haderejében, a perzsa kozákdandárban szolgált. A hatalmas termet?, kiváló, de brutalitásáról is ismert katona – egyszer állítólag egymaga végzett egy nomád t?rzzsel, így géppuskájáról ?Reza Maximnak” nevezték – gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1903-ban t?rzs?rmester, 1911-ben alhadnagy, 1912-ben pedig hadnagy lett. 1915-ben ?rnaggyá léptették el? a géppuskás század élén, 1916-ban a hamadáni gyalogság alezredese lett. 1917-ben Teheránban, 1918-ban pedig Kermánsáhban vezetett egy-egy kozákezredet, 1919-ben pedig dandártábornokká léptették el?. 1920-ban az enzeli bolsevikok ellen harcolt, ekkor a kozák dandár f?parancsnoka lett.

Ek?zben Perzsiában 1905-t?l kezdve forrongás és alkotmányozó mozgalom kezd?d?tt, 1906-ban elfogadták az alkotmányt, és ?sszeült a nemzetgy?lés (madzslesz). Mohammad Ali sah 1907-ben megkísérelte feloszlatni a parlamentet, mire 1909-ben megbuktatták. Ek?zben 1907-ben Nagy-Britannia és az Orosz Birodalom érdekszférákra osztotta az államot: a déli vidék brit, az északi pedig orosz ellen?rzés alá került. Az el?bbin 1908-ban tárták fel a hatalmas k?olajkincset, amelynek kitermelését 1919-t?l az Anglo-Iranian Oil Company (AIOC, Angol-iráni Olajtársaság) látta el, els?sorban az európai szigetországnak hajtva hasznot.

A politikai bizonytalanság az els? világháborúig eltartott, melyben Perzsia elvileg semleges maradt, de a britek és oroszok hadm?veleteket folytattak a területén az Oszmán Birodalom ellen. 1917-ben azonban a kommunista hatalomátvétel hatására Oroszország kivonult, és a bolsevik kormány 1918-ban hivatalosan is lemondott a hatalmi igényeir?l a térségben. így 1919-ben Perzsia teljes egészében brit gyámság alá került; fél? volt azonban, hogy az oroszországi polgárháború keretében kommunista befolyás alá kerül Irán egy része – 1920-ban az ellenzéki dzsangali mozgalomra támaszkodva meg is alakult a Perzsa Szovjet Szocialista K?ztársaság. A tehetetlen sah helyett a britek részben a kül?nféle nomád t?rzseket (kaskaik, bahtijárik) igyekeztek felfegyverezni, illetve az ország egyetlen valamelyest is használható hadereje, a kozák gárda vezet?jét, Reza Hánt választották ki arra, hogy rendezze a helyzetet.

A hatalomátvétel

Reza tábornok brit támogatással 1921. február 21-én bevonult Teheránba, haderejére támaszkodva lemondatta a kormányt, és az új testületben hadügyminiszterré (szardár szepáh), illetve f?parancsnokká nevezték ki, és tábornagyi rangot kapott. Ilyen min?ségben már február 26-án szerz?dést k?t?tt a Szovjet-Oroszországgal, amelyben az lemondott minden iráni igényér?l, és ezt k?vet?en kemény fellépéssel leverte a giláni szakadárokat. 1923. október 26-ától már minisztereln?kként tevékenykedett, miután kiszorította a hatalomból Szajjed Ziá od-Din Tabátabáit, a britbarát kormányf?t, és r?videsen ?európai gyógykezelésre” küldte a sahot. 1925 elején teljhatalmat kapott a nemzetgy?lést?l, majd október 31-én a madzslesz kimondta a Kádzsár-dinasztia trónfosztását. Ekkor a politikus ideiglenes államf? lett, és bár példaképe, Atatürk nyomdokain haladva eleinte k?ztársasági államformában gondolkodott, a nemzetgy?lés jobbnak látta december 12-én sahhá nyilvánítani, részben abban a reményben, hogy ezzel az atatürkinél konzervatívabb uralkodásra számíthatnak. Reza Hán 1925. december 15-én fogadta el a rangot, esküt téve. 1926. április 25-én koronázták meg, ugyanekkor fia, a Svájcban nevelked? Mohammad Reza a trón?r?k?si címet (nezám) kapta meg.

Uralkodása

Amennyiben a britek egy befolyásolható bábnak vélték a sokáig analfabéta, m?veletlen Reza Pahlavit, tévedtek. A sahnak igen határozott elképzelései voltak Irán vezetésér?l: belpolitikai szempontból a modernizációt, külpolitikai tekintetben pedig a minden nagyhatalomtól való távolságtartást tekintette els?dleges célnak.

Modernizáció – bármi áron

Reza sah koronázási fényképe

Reza sah hatalomátvétele idején Perzsia egy elmaradott, fejletlen gazdaságú, síita muszlim állam volt, melynek lakói nagyrészt vidéki f?ldm?vesek voltak, de jelent?s számú nomád népcsoport is élt itt. Az atatürki utat k?vetve a sah mind a társadalmat, mind az államszervezetet, mind a gazdaságot meg kívánta reformálni – intézkedései azonban sok esetben a lakosság elnyomásával, és szabadságjogaik korlátozásával, olykor egyenesen terrorizálásával jártak. A sah nem egyszer személyesen járt el meglehet?sen brutális módon. Reza sah, aki a honosított belga–bolgár alkotmányt maga sem tartotta be, teljes egészében a kezében tartotta a nemzetgy?lést, melynek ellenzéki tagjai – jobbára hajdani alkotmányozók és kommunisták – b?rt?nben vagy szám?zetésben végezték. A korábbi f?ldbirtokos elit azonban nagyrészt az új uralkodó mellé állt, így meg?rizhették f?ldjeiket, és nem került sor birtokreformra vagy f?ldosztásra.

A régi renddel szakítva elt?r?lték a hajdani címeket, helyette k?telez?vé tették a vezetéknév-használatot. Mivel a sah a preiszlám Iránban találta meg ideálját, archaizáló névadás terjedt el, és a megn?vekedett létszámú állami apparátus számára újonnan készült k?zépületek is ókori perzsa stílusban épültek. 1935-ben a sah hivatalosan is szakított az iszlám id?szakában elterjedt Perzsia (Fársz) elnevezéssel, az ?si, a k?zépkor óta csak irodalomban használt Irán (?az árják f?ldje”) nevet felélesztve.

Iránban intenzív infrastrukturális fejl?dés kezd?d?tt: utak épültek, és az addigi minimális vasúthálózatot 1939-re sikerült kiegészíteni az 1394 kilométer hosszú transziráni vasúttá, mely helyi t?ke felhasználásával épült, és a Kaszpi-tengert k?ti ?ssze a Perzsa-?b?llel. Mindehhez k?zponti export?szt?nz? gazdaságpolitika társult, mely nagyban a sah monopóliumaira támaszkodott. Irán els?sorban mez?gazdasági termékeivel jelent meg a világpiacon, de az uralkodó a textilipar fejlesztéséért is sokat tett.

A k?zponti hatalom meger?sítésének eszk?ze a hadsereg volt, így a sah a k?ltségvetés jelent?s részét a fegyveres testületek meger?sítésére és felszerelésére fordította. Szintén k?telez?vé tette a nomád t?rzsi csoportok letelepülését, amit azok azonban a kedvez?tlen feltételek miatt nem tartottak be, ráadásul felfegyverkezve komoly biztonsági kockázatot jelentettek. Reza még minisztereln?k-f?parancsnokként számolt le a brit kezelésben lev? olajmez?k felett diszponáló Hazal ibn Dzsáber szakadár huzesztáni arab tartományúrral (1924–1925), majd 1929–1934 k?z?tt kellett Siráz vidékén súlyos harcokat vívnia a lurik és kaskaik ellen, akik az er?szakos letelepítéssel járó nyomorgás és járványok miatt lázadtak fel. Az atrocitások Reza sah egész uralkodása alatt állandósultak.

Reza sah még minisztereln?kként fogadtatta el a nemzetgy?léssel a naptárreformot. Az új, hidzsrától számított, de szoláris iráni naptár mindmáig használatban van. 1926-ban új büntet?-, 1928-ban pedig új, európai jelleg? polgári t?rvényk?nyvet fogadtak el Perzsiában. Ezzel kiiktatták a mintegy 1300 éve használatos saríát, a muszlim jogtudósok és teológusok által irányított, iszlámra alapozott jogrendet. Az eset súlyos konfliktushoz vezetett az országban hagyományosan er?s síita egyházzal, amit a sah további intézkedései csak fokoztak. A sah k?telez? állami iskoláztatást hirdetett (t?bb oktatási intézmény, így az ország els? nyugati típusú egyeteme, a teheráni egyetem 1935-?s megalapítása is a nevéhez f?z?dik), kivéve a muszlim értelmiség kezéb?l a nevelést; s?t az egyháznak juttatott adományf?ldek (vakf) igazgatásába is beleszólt. Komoly konfliktusokhoz vezetett, amikor 1935-ben a sah felesége fátyol nélkül jelent meg a nyilvánosság el?tt, és 1936-ban egyenesen megtiltották a n?i fátyolhordást. Az elégedetlenség az 1930-as évek második felében számos tüntetéshez és demonstrációhoz vezetett, amiket a karhatalom kegyetlenül elfojtott.

• 
  Reza Pahlavi iráni sah, hivatalos portré.
• 
  Iráni 500 riálos bankjegy Reza Pahlavi sah portréjával.
• 
  Reza Pahlavi sah tábornokai társaságában. Az er?s hadsereg a kezdetekt?l a bukásig a Pahlavi dinasztia legfontosabb támasza volt.
• 
  Reza Pahlavi sah példaképe, Mustafa Kemal Atatürk társaságában.

Külkapcsolatok

Reza sah a teheráni egyetem orvosi karának megnyitóján

A sah alapvet?en függetleníteni akarta országát mindennem? küls? befolyástól, els?sorban a térségben meghatározó britekét?l és szovjet-oroszokétól. Ennek érdekében elt?r?lt minden korábbi kapitulációt, ami el?jogokat biztosított a külf?ldiek számára. A brit gazdasági befolyással szemben csak mérsékelt sikerrel tudott fellépni, elvben némileg javítva az AIOC 1919-ben kikényszerített, Irán számára kedvez?tlen olajkitermelési feltételeken, így egy névleges 50-50%-ot sikerült kiharcolnia a nyereségmegosztás terén. A valóságban azonban továbbra is els?sorban a szigetország számára hajtott hasznot a cég, viszont az akció sikeresen megrontotta a felek viszonyát.

A sahnak k?zelebbi léptékben az volt a célja, hogy biztosítsa a békét reformt?rekvései számára. Egyetlen külf?ldi útját 1934-ben tette, méghozzá példaképénél, Mustafa Kemal Atatürk t?r?k eln?knél. T?r?kországgal mindvégig jó kapcsolatokat ápolt; 1937. július 8-án Afganisztánnal és Irakkal egyetemben a T?r?k K?ztársaság és Irán is aláírta az egymás határait garantáló és k?lcs?n?s segítségnyújtási k?telezettséget ígér? szaadábádi szerz?dést a teheráni Szaadábád-palotában. (Egyúttal az 1932-ben kiújult iraki határvitát is megoldották: Irán némi területgyarapodást ért el ábádánnál a Satt el-Arabon.)

Reza eleinte az Amerikai Egyesült államokra számított potenciális támogatóként – korábban már volt példa arra, hogy az USA beavatkozott az oroszok ellenében a perzsa pénzügyekbe –, de az els? világháborút k?vet? izolacionista politika, illetve a nagy gazdasági világválság és hatásai miatt nem ért el tartós sikert. így aztán hamarosan az Európában rohamosan meger?s?d? hitleri Németországra terel?d?tt figyelme, melynek diktatórikus berendezkedése is vonzó volt számára. 1936-ban a német gazdasági csúcsminiszter, Hjalmar Schacht Teheránba látogatott, ahol a k?z?s árja származásra alapozva gazdasági szerz?dést k?t?tt a sahhal. A megállapodás hozadékaként komoly gazdasági segítség és számos német szakember (és ügyn?k) érkezett Iránba, melynek nyersanyagtermelését Berlin kedvez? áron vásárolta fel. A németek segédkeztek az oktatás megújításában, részt vettek a transziráni vasút megépítésében, és 1938-ban a német kézbe került ?koda kézifegyvergyárat nyitott Teherán mellett.

Ilyen k?rülmények k?z?tt nem csoda, hogy fél? volt: a második világháborúban semlegességet deklaráló sah hamarosan német oldalon lép a háborúba, német kézre juttatva a hatalmas iráni k?olajkincset, f?leg Rasíd Ali al-Kajláni iraki minisztereln?k németbarát puccsa (1941 márciusában), illetve a Barbarossa hadm?velet megindulása után. A sz?vetségesek úgy d?nt?ttek, véget vetnek a helyzetnek, és a brit és szovjet er?k k?z?s hadm?veletben megszállták Iránt (1941. augusztus 25.).

Bukása, hagyatéka

Az iráni hader? nem tudta felvenni a versenyt a két oldalról támadó, jóval er?sebb ellenfelekkel szemben. A sah hamarosan fogságba esett, és szeptember 16-án lemondatták fia, a Svájcban nevelkedett Mohammad Reza javára. Az id?s sahot el?sz?r Mauritiusra, majd Dél-Afrikába küldték szám?zetésbe, ahol 1944. július 26-án elhunyt. (Egyes feltételezések szerint megmérgezték.) Holttestét kés?bb visszaszállították Iránba, ahol a fia a ?Nagy” (Bozorg) melléknévvel ruházta fel, és ünnepélyesen eltemettette a számára épült mauzóleumban. Ezt a monarchia bukása után, 1979-ben Szádek Halháli ajatollah vezetésével felrobbantották a forradalmi er?k.

A fiatal Mohammad Reza apjához hasonlóan autokratikus módon kormányzott, de nála jóval gyengébb egyéniségnek bizonyult, és az atyai reformokat csak mértékkel folytathatta. A Pahlavi-dinasztia alapítója, bár súlyos áldozatok árán, de valóban megindította Iránt a modernizáció útján, és intézkedései eredményeképpen urbanizációs folyamatok indultak meg, új társadalmi csoportok alakultak ki, országát pedig sikeresen kivonta a korábbi, gyakorlatilag félgyarmatinak tekinthet? státuszból.

Házasságai, utódai

Mohammad Reza, a trón?r?k?s és ikertestvére, Asraf Pahlavi

El?sz?r 1894-ben n?sült. Választottja Marjam Hánum lett, aki 1904-ben hunyt el. Egyetlen gyermekük született:

• Fáteme Pahlavi (1903–1992) hercegn?

Második felesége az 1896-os születés? Tádzs ol-Moluk, a magas rangú Tejmur Tafdel Moluk tábornok lánya volt, aki 1982-ben halt meg leukémiában.

• Samsz Pahlavi (1917–1996) hercegn?;
• Mohammad Reza Pahlavi (1919–1980) trón?r?k?s (nezám), majd sah;
• Asraf Pahlavi (1919–2016) hercegn?;
• Ali Reza Pahlavi (1922–1954) herceg;

1922-ben Kamar ol-Molkot (1904–1995) vette feleségül, akit?l egy gyermeke született, majd politikai okokból 1923-ban elváltak:

• Golám Reza Pahlavi (1923–2017) herceg;

Reza sah negyedik felesége Eszmat Dovlatsáhi (1904–1995), a Kádzsár Modzsálal ad-Dovle herceg lánya volt, akit?l ?t gyermeke született:

• Abdol Reza Pahlavi (1924–2004) herceg, amerikai emigrációban halt meg, számos állatvéd? testület tagja volt;
• Ahmad Reza Pahlavi (1925–1981) herceg, limfómában halt meg, Svájcban;
• Mahmud Reza Pahlavi (1926–2001) herceg, természetes halált halt;
• Fáteme Pahlavi (1928–1987) hercegn?;
• Hámid Reza Pahlavi (1932–1992) hercegi rangjától megfosztották, kés?bb Eszlámira változtatta a nevét. B?rt?nben halt meg Teheránban.

További információk

• Reza Sah az ezüst oroszlán trónján. A modern Irán (Persia); Essad Bey és más írók m?veib?l részben fordította, részben írta Horváth Béla; Rege, Bp., 1943

Kapcsolódó szócikkek

• Perzsa sahok családfája

El?z? uralkodó:
Ahmad

Perzsia (Irán) sahja
1925 – 1941

K?vetkez? uralkodó:
Mohammad Reza