32周岁属什么生肖
(litoszféra), a vízburok (hidroszféra), és a leveg?burok (atmoszféra) sz?vedéke alkotja a bioszférát, az élet színterét. Az itt lezajló természeti és társadalmi folyamatok által kialakult és kialakított rendszerek elrendez?déseivel és t?rvényszer?ségeivel foglalkozó tudomány a f?ldrajztudomány. A f?ldrajz két f? ága a természetf?ldrajz és a társadalomf?ldrajz.
A természetf?ldrajz további tudományterületekre osztható, mint a geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, pedológia, stb. A természeti f?ldrajz a F?ld szerkezetét, kifejl?dését, t?rvényszer?ségeit kutatja. A társadalomf?ldrajz a társadalomtudományok k?zé tartozik, kül?nb?z? természeti jelenségek, adottságok stb. hatását kutatja a népességgel kapcsolatosan.
E kett?t egészíti ki a regionális f?ldrajz, amely a természetf?ldrajzi és társadalomf?ldrajzi elemzéseket térbeli elhelyezkedésük alapján elemez, illetve egy adott természeti és társadalmi-gazdasági (?sszefoglalóan f?ldrajzi) térrész vizsgálatára hivatott.
A F?ldrajzportál karbantartását a F?ldrajzm?hely végzi. Csatlakozz te is!
Válogatás új cikkeinkb?l
Kiemelt cikkeink k?zül ajánljuk
A Nap a Naprendszer k?zponti csillaga. K?rül?tte kering a F?ld, valamint a Naprendszerhez tartozó t?bbi bolygó, továbbá t?rpebolygók, kisbolygók, üst?k?s?k és más égitestek. A F?ldt?l k?rülbelül 150 millió kilométer távolságra van, ami fénysebességgel haladva 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmér?je 109 f?ldátmér?. 73,5%-ban hidrogénb?l áll, amely a k?zpontjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világ?rbe szétsugárzott energia nélkül?zhetetlen a legt?bb f?ldi él?lény számára: fénye a n?vények fotoszintézisét, h?je pedig az elviselhet? h?mérsékletet biztosítja. éltet? ereje miatt a Nap kiemelked? kulturális és vallási jelent?séggel bír. Fénye és h?je mellett kül?nb?z? tudományágak szempontjából is rendkívül fontos, mert bizonyos jelenségeket nem tudunk mesterségesen el?állítani, csak a Napon megfigyelni. Ezek a tudományágak: plazmafizika, magnetohidrodinamika, atomfizika, részecskefizika. A Nap egy G2V színképtípusú csillag, a mintegy 10 milliárd évig tartó f?sorozatbeli fejl?désének a felénél jár. A f?t?anyagát jelent? hidrogén elhasználása után, 5 milliárd év múlva v?r?s óriássá duzzad, majd a küls? rétegeib?l planetáris k?d képz?dik, magja pedig magába roskadva fehér t?rpévé alakul. Ez egyúttal a f?ldi élet pusztulását fogja magával hozni. Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a kül?nb?z? szélességi k?r?n lev? területei eltér? sebességgel forognak; az egyenlít?i területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak k?rbe. Az eltérés miatt er?s mágneses zavarok lépnek fel, amelyek napkit?rések és – kül?n?sen a mágneses pólusok 11 évente bek?vetkez? felcserél?désének idején megszaporodó – napfoltok kialakulásához vezetnek.
A Nap asztrológiai és csillagászati jele egy k?r, k?zépen ponttal: Jó szócikkeink k?zül ajánljuk
Az 526-os antiokheiai f?ldrengés május 20-a és 29-e k?z?tt, valószín?leg déltájban t?rtént a Bizánci Birodalom egyik legfontosabb városában és k?rnyékén. A f?ldrengésben és az azt k?vet? napokig tartó t?zvészben Antiokheia ?sszes épülete elpusztult, és legalább 250 ezer ember halt meg. A f?ldrengés egyik f? t?rténeti forrása a tanulmányait Antiokheiában végz? és ekkor még valószín?leg ott is él? Malalasz János t?rténetíró Krónikájának (Chronographia) 17. k?nyve. Malalasz utal rá, hogy a katasztrófa áldozócsüt?rt?k ünnepén lehetett. A 6. századi, szír nyelven író t?rténész, Epheszoszi János szerint a f?ldrengés a hetedik órában, vagyis dél k?rül t?rt ki. Malalasz János szerint a f?ldrengés után csak a hegyek k?zelében lév? házak, valamint az Orontész folyó szigetén álló, Nagy Konstantin által alapított Domus Aurea, az Antiokheiai pátriárka katedrálisa maradt állva, a t?zvész azonban ezeket is elpusztította. tovább a cikkre Tennivalók
Az alábbiakban segíthetsz, szerkessz bátran!
M?helyek (csatlakozz bátran, ha érdekel a f?ldrajz!):
|
Legszebb képeinkb?l
érdekességek
Tudtad, hogy...?
Kiemelt cikkeink
Jó cikkeink
|
Magyarország: | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Európa: | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Egyéb: | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |